Mivel olyan édesem eszem, gondoltam ezt megéri megörökíteni:)
Mivel olyan édesem eszem, gondoltam ezt megéri megörökíteni:)
Egyre jobban felderítem a helyet, ahol lakom. Ha a gazdi hazajön, mindíg kintlehetek sokat. Igaz, sajnos a szekrény alá és az ágy mögé még mindíg nem mehetek be :( de néha beszököm, olyankor a gazdi mindig mérges, és azt mondja, buta vagyok hogy nem értem, nem lehet odamenni. Pedig én nem buta vagyok, hanem kíváncsi. Meg is sértődtem és nem adtam neki olyan sok puszit ma.
Mivel ma nem tudok képeket és videókat feltölteni, gondoltam írok egy két infót rólunk, nyunyukról, hogy a gazdimhoz hasonló kezdő nyúltartók könnyen megtalálják. (oldalt, linkek címszó alatt hasznos oldalakat lehet találni, az infók többsége onnan van)
A nyulak táplálkozása füg attól, hogy milyen fajta a nyuszi. Nyilván egy olyan oroszlánfejű törpe, mint én, nem teljesen ugyanúgy fog táplálkozni, mint egy óriás belga. Na meg persze függ attól, hogy mennyire válogatós a tapsifüles. Én például nem nagyon szeretem a répát, hiába közhiedelem, hogy a nyúl répát eszik. Ennek ellenére a legtöbb dolog, mint a táplálék aránya, vagy a mérgező és nem mérgező dolgok egyeznek minden fajtánál. A táplálék aránya a következő: egy nap megeszünk 100% kaját. Ebből kb 70% széna. Ez nagyon fontos nekünk, mivel az emésztéshez nélkülözhetetlen anyagokat tartalmaz. 25% zöldeleség, amiről később majd bővebben beszélek. A maradék 5% a szárazeleség. Ennek a kínálata igen bőséges, különböző keverékek kaphatók. Fontos, hogy nem eszünk semmit, ami állati eredetű, és az édesség se tesz jót.
A zöldeleség, avagy mi mérgező és mi nem?
Ehetem: Sárgarépa és zöldje, zeller, gumós zeller, reteklevél, paprikafélék (erőset nem kérek, fúúúj!!!), saláták, rucola, cikória, articsóka, sütőtök, amerikai tök, cukkini, cékla és zöldje, édeskömény, lucerna, paszternák, petrezselyemgyökér és zöldje, paraj, spenót, búzafű, spárga, zöldborsóhüvely (cska a hüvely), paradicsom, uborka, bazsalikom, borsmenta, kerti zsázsa, zsálya, kömény, kapor, oregánó, pitypang, lóhere, kamilla, málna és levelei, kékáfonya és levelei, piros áfonya, és levelei, eper és levelei, földi szeder és levelei, alma (magokat ne!), sárgadinnye, papaya, körte (magokat ne!), őszibarack, ananász, szőlő, banán (hízlal), százszorszép, napraforgó. Nem nagy mennyiségben ehetem: (ezek gázosodást okozhatnak, óvatosan!) brokkoli, kelvirág, karfiol, kelbimbó,fodros káposzta, takarmánykáposzta, karalábé, fehérrépa és zöldje, kínai kel. Nem ehetem: borsó, lencse, bab, burgonya, bambuszrügy, hagyma, citrusfélék, avokádó. Fogkoptatásra adható ágak: fűzfa, kőrisfa, almafa, körtefa, mogyoróbokor.
Az ehető dolgok listája csak általános, a teljesért katt a "Mit ehet a nyuszi?" linkre.
Ketrecben lakunk. Azt szeretjük, ha a közeledben lehetünk, ezért legjobb ha egy szobában lakhatunk veled, gazdival. A ketrecünk ne legyen kissebb 100x50x50-nél. Ha mégis (mivel egy ilyen ketrec drága) ideiglenesen elvagyunk kisebbe is, de semmiképpen se legyen kisebb 70x30x30-nál, és minél hamarabb szerezz be nagyobbat! Addigis engedj ki sokat, hadd mozogjunk. Legjobban azt szeretjük, ha egész nap kint lehetünk. Mivel szobatiszták vagyunk, nem kell aggódnod a pisi miatt, de néha bogyózunk, mert túl gyors az anyagcserénk. A bogyóink azonban szagtalanok és kemények, könnyen összetaaríthatóak. Azonban figyelni kell arra, hogy a szabadon tartott nyuszik lakhelyét "nyúlbíztosá" kell tenni, mivel nem lenne jó, ha elektromos vezetékeket rágnánk meg, vagy beszorulnánk valahova. Semmiképpen se tarts minket terráriumba, ne tegyél tűző napra vagy huzatba. Nyáron segíts, hogy hüljünk, mivel mi nem tudunk izzadni vagy lihegni, ezért nagyon szenvedünk a melegtől. (egy hűtési tipp: fagyassz le 1,5 literes palackban vizet, majd csavard konyharuhába és tedd a ketrec tetejére vagy olyan helyre, ahol mellé tudunk feküdni.) oltass be minket évente, és figyelj a fogunk, körmünk, bundánk, bőrünk állapotára. És ami a legfontosabb:
Ma reggel azt mondta a gazdi, hogy készüljek, mert elvisz az állatorvoshoz és beoltanak. Nem nagyon értettem, hogy miről van szó. Aztán bebugyolált egy törölközőbe (azt mondta azért hogy ne fázzak, és hogy ne pisiljem őt le... micsoda feltételezés, én csak a WC sarokba pisilek!!) és elsétáltunk (a gazdi sétált) a dokihoz. Útközben nem engedte hogy kiugorjak a kezéből, pedig annyi érdekes dolgot láttam. Aztán bementünk egy épületbe, ahol fura szag volt, és aztán lerakott a gazdi egy asztalra. Volt ott egy másik ember, azt mondták ő az orvos. Megállapították, hogy lány vagyok (höh, ez szerintem egyértelmű volt) és aztán MEGSZÚRTAK!!! Ez nekem egyáltalán nem tetszett, de a doki elmagyarázta, hogy a nyuszikákat muszáj beoltani, mert ezekbe a betegségekbe akár bele is halhatunk. A kombinált oltás, amit kaptam körülbelül egy évig véd a myxomatózis és az RHD (a nyulak vérzéses betegsége) ellen. Az egyiket a szúnyogok terjesztik, a másikat meg csak úgy elkapjuk... hát ezek után már nem is haragszom a gazdira amiért elhozott. Azért nem mondom hogy szeretem a dokit, de nem akarok beteg lenni, mert az sokkal rosszabb lenne, mint az oltás. Aztán hazamentünk és kaptam paradicsomot. Szeretem a paradicsomot, és a gazdit is szeretem. :)
A gazdim tudja, hogy mennyire szeretek kint lenni, azért amikor itthon van, mindig nagyon sokszor kienged. Igaz, amikor bebújok a szekrény alá, vagy az ágy mögé, akkor a gazdi mindig mérges és hamar ki akar szedni. De aztán mindíg kiengesztelem sok-sok puszival, és egyből mosolyog. :)
Ma amikor kint voltam találtam egy új WC-t!! Még a kakijaim is benne voltak. De a gazdi azt mondta, hogy az nem WC nekem, hanem abba takarította össze, amit széjjelpotyogtattam. Pedig én nagyon kényelmesnek találtam.
és erről sok videó és fotó készült. Ezeket most egy bejegyzésbe rakom be, mert így sokkal egyszerűbb.
Itt éppen kifelé tartok a ketrecből:
itt pedig megrágom a gazdi nadrágját:
a videókon pedig felfedezem a szobát, a ketrecre mászok, mosakszom és egyéb nagyon édes és aranyos dolgot csinálok:
Mivel nagyon szeretem a gazdimat, ezért sok-sok nyuszipuszit adok neki, hogy ezt ő is tudja. Persze, néha megrágcsálom, de úgy látom nem haragszik rám. Ő nagyon rendes, akkor is csak kicsit szidott meg, amikor ma a parkettára pisiltem. De nem az én hibám, mert éppen pucolta a ketrecemet, szóval nem tudtam volna máshova. Azt meg mégse kérheti, hogy tartogassam. Itt van két kép, amin a gazdi kezét puszilgatom:
A gazdim ma azt mondta, nem ehetek több krumplihéjat mert nem egészséges. :( Eléggé elszomorodtam, mert nekem nagyon ízlett. Viszont adott nekem helyette füvet:) amúgy azt mondta, hogy ezen az oldalon: www.medirabbit.com le van írva, hogy mit ehetek és mit nem. (Bár kicsit sokáig tartott neki megtalálni, de ottvan pdfbe). Kiderült például hogy retket sem ehetek, ami nem is baj mert nagyon nem ízlett. Köszi a www.torpenyul.hu fórumozóinak, hogy szóltak a gazdimnak (neki is megmondhatnák, hogy a csoki legalább olyan hízlaló mint a krumplihéj). Amúgy ők is azt mondták hogy édi vagyok :) Le lettünk fotózva a gazdival, amikor a neten olvassuk a nekem való ennivalókat, lejjebb pedig egy videó, amint éppen a vigaszdíj-füvet eszegetem:
Sok féle állatkám volt már Muffin előtt. Nagyrészben életkorom miatt mindíg anyukám örökölte meg őket. A hörcsöggel az volt a baj, hogy folyton szaladgált. A tengerimalaccal pont az, hogy mindíg csak egy helyben gubbasztott. A csincsilla nem jött ki jól velem, a kigyó meg hamar elszokott az emberektől amikor nem volt annyi időm rá. A nyuszi teljesen más. Muffin nincs régóta nálam, de máris nagy szerepe van a boldogságomban. Lehetek bármilyen szomorú, lehet bármilyen rossz kedvem, a vele való foglalkozás mindíg örömmel tölt el. Puha, selymes bundájú, megejtően aranyos, folyton mozgó órrú, szuszogó kis lénye, nonstop kíváncsisága, az édes nyuszi-puszik és a kedves kis kóstolgató harapdálások pár nap alatt részévé váltak az életemnek. Tündéri szökdécselését nézve az én szívembe is mindíg beszökdécsel valami, amit a legtisztább szeretetnek nevezünk. Ha távol kell lennem tőle, sokszor gondolok rá, hogy mit csinálhat, és igen, hiányzik nekem, úgy mint egy társ, mint egy barát. Órákig tudok ülni a földön, azt figyelve, hogyan fedezi fel a szobát, miközben időről időre visszaszökdécsel egy kis simogatásért, vagy megkóstolgatja valakinek a nadrágját.
Kezdő nyúltartóként folyton aggódók hogy vajon a megfelelő mennyiségű kaját, vizet kapja-e, eleget van-e kint, vajon jó helyen van-e a ketrece és elég nagy-e. Ha nem vagyok otthon, hazatelefonálok, hogy hogy van a kis drágám, van e vizecskéje, evett-e eleget. Azt szeretném ha jó sokáig velem maradna, ha boldog lenne, ha mindent meg tudnék adni neki. Nagyon sok köszönet a www.torpenyul.hu -nak és a kedves fórumozóknak, akik gyorsan és rengeteget segítenek. Muffin - úgy tűnik - jól érzi magát nálam, és szeret engem. És ez az érzés, egy kis állatka, egy pici nyuszi ragaszkodó szeretete felbecsülhetetlen értékű.
Mint már említettem, mostmár ki merek menni egyedül is a ketrecből, és felfedeztem a szobát ahol lakom. Megtanultam menni a parkettán, mostmár nem csúszkálok össze vissza. Ez a néhány fotó és videő tegap este készült, amikor kint rohangáltam. Szeretek kint lenni, rájöttem hogy nem is olyan ijesztő, mint elsőre hittem :) és mivel ketreclakó nyuszi vagyok, szükségem van sok sok ugrándozásra odakint. :) Pislini már megtanultam, hogy a ketrecben kell, de bogyókat még potyogtatok néha ide-oda, főleg a gazdi ölébe. Ő nem tudom miért nem örül neki. Mindig bedobálja a ketrecbe... ki érti az embereket?
Az alábbi képen néhány büdös papucsról veszek szagmintát:
Itt a gazdim lábát kóstolgatom:
Itt elbújtam egy sarokba és vártam hogy megkeressenek:
Itt pedig élveztem egy kicsit a simogatást (ugye milyen cuki búrám van?):
Mostmár lassan lepihenek (najó, lehet rodeózok majd kint még egy picit, de a gépet ki kell kapcsolni, nincs több blogolás) szóval búcsúzóul itt egy videó rólam, mert olyan kis édes vagyok:
Ma megtanultam, hogy nyugodtan kimehetek a ketrecből. éltem is ezzel a lehetőséggel, és egész délután kint mászkáltam. Jó sok nadrágot megrágtam, és az egyöntetű vélemény szerint "borzasztóan aranyos" vagyok. Annyira elvarázsoltam őket, hogy ketten hámozták nekem a szotyit. Ugye milyen kedvesek ezek az emberek?:)
A lenti képen éppen kifelé tartok a ketrecből:
Na, mára már azt hiszem eleget ettem. Kaptam még egy marák krumplihéjat meg egy pár darab almát. Azt hiszem, igencsak jó dolgom lesz itt:) A gadzim nagyon szerethet mert folyton odajön a keterchez, hoz valami finomat, vagy csak megsimiz és beszél hozzám. Szeretek itt lakni! :) a lenti képen éppen krumplihéjat eszegetek:
Ma ettem paprikát. Egész jó volt, bár nem annyira mint az uborka. Azonkívül kaptam petrezselymet is meg szotyit. Az utóbbit ki kellett nekem bontani, mert héjasan nem jött be. Azonkívül ma másodjára másztam ki egyedül a gazdim ölébe. És kicsit meg is kóstoltam, de nem ehető. Kint még eléggé félek, ott mindennek olyan fura szaga van, nem úgy mint bent a ketrecemben. Csak a gazdit ismerem meg, neki gazdi szaga van. De azért a sajátom jobb.
Tegnap este a gazdim meglepett egy darab UBORKÁVAL!! Uborkát se ettem még sose, de a mellékelt videóból látszik, hogy sokkal jobban izlík mint a retek. És képzeljétek: ma reggel előszőr jöttem ki egyedül a ketrecemből! :) igaz, még csak a gazdim ölébe, és 5 perc után vissza is bújtam, de szerintem tisztelendő a bátorságom. Most éppen egy darab paprikával ismerkedem közelebbről. Végül íme az ubis videó, amit az elején ígértem:
Ma először pusziltam meg a gazdimat, de rögtön háromszor is:) Nagyon örült neki, így tudja hogy nem csak ő szeret engem, hanem énis szeretem őt. Ma megtudtam, hogy a névnapom július 11. Ezen az oldalon találtam: http://www.makkocska.gportal.hu/ . Találtam egy másik hasznos oldalt is, amit megmutattam a gazdimnak: http://www.torpenyul.hu/ . Ő nagyon szeretné ha minél jobb helyem lenne, ezért mindent meg akar adni nekem. Utána is olvasott a témában hogy mit eszem meg ilyenek:) Azonkívül nagyon sokszor kiszed és ölbevesz, és simiz, amit nagyon szeretek. Az ilyen kis akaratos törpenyulaknak, mint én sok törődésre van szükségük:) már elköszönök, jóéjszakát. Búcsúzóul egy kép, amint éppen blogolok:
Mitután úgy döntöttem, hogy visszamászok a ketrecbe, a gazdim meglepett egy RETEKKEL!! Még sose ettem retket, így előszőr kicsit bizalmatlan voltam ezzel kapcsolatban, de aztán rájöttem hogy nem is olyan rossz :)
Végül egy kis segítséggel ugyan, de kijutottam:) és rá kellett jönnöm, hogy nem olyan könnyű a parkettán közlekedni ha az ember történetesen nyuszi. Azért egész jól megbírkóztam a feladattal, lehet legközelebb már korcsolyázni megyek :)
végül a nagy csúszkálás után megpihenhettem a gazdim ölében. Nagyon szeret ám engem :)
Ma a gazdim úgy gondolta, hogy kicsalogat a ketrecből. Ki is nyitotta az ajtót, de én még eléggé félek kimenni, szóval rendesen elgondolkoztam a dolgon, mielőtt bármi is lett volna.
Íme néhány kép rólam reggeli szénázás és vakarózás közben:)
Ez csak azért mert olyan édes vagyok így szundi előtt késő este :)
A gazdám azt gondolta, hogy szükségem lenne egy magtartó tálkára is. Sajnos a kiválaszott tányér egyáltalán nem nyerte el a tetszésem, így megpróbáltam kihajítani a ketrecből. :)
A gazdám rá akart venni, hogy produkáljam magam egy kicsit a kamerának és egyek egy szénát... nos ezt némi könyörgés után meg is tettem :)
A nevem Csokis Muffin, de mindenki csak Muffin-nak hív. 1 hónapos oroszlánfejű törpenyuszi vagyok. Ma sokminden törént velem: megismerkedtem a gazdámmal, és megérkeztem a (nagyjából) végleges lakóhelyemre. A buszozástól előszőr eléggé féltem, és bebújtam a WC-sarokba, de miután odapisiltem már felbátorodtam. Mindent összevetve nem is volt olyan ilyesztő a dolog. Ez lennék én, az első képen éppen a gazdimmal ismerkedek, a másodikon meg egyszerűen csak Őfelsége, Muffin látható. :
Utolsó kommentek